2020.10.21.

vitéz Csizmadia József honlapja

Találkozás Kossuth Mária Sárával, Kossuth Lajos oldalági rokonával

Miskolcon jártam a napokban, amiben eddig semmi meglepő nem lenne, ha vendéglátóm – akit eddig nem ismertem – nem azzal fogadott volna, hogy gratulálok Debrecennek, a debrecenieknek és polgármesterüknek, Kósa Lajosnak. Jó érzés volt debreceniként hallani ezeket a szavakat.

A fenti dicsérő szavaknak a jelentőségét az növeli jobban, hogy mindezt a Kossuth család jelenleg is élő tagja Kossuth Mária Sára néni mondta nekem, akinek Kossuth Lajos távoli nagybátyja volt. Polgármesterünk talán az unokája is lehetne.

Sára néni pedig a Kossuth Sándor ezredes leánya, akit véletlenek összejátszása eredményeként kereshettem fel, miskolci gyönyörű helyen lévő családi házukban

Talán eddig nem derült ki, hogy a történelmi Vitézi Rend tagjaként kerestem meg, vendéglátómat. Beszéljen arról, hogy vitézként hogyan élt édesapja. Beszéljen a Kossuth családról. Minden érdekelt, amit Sára néni átélt, tudhat azokról a dolgokról.

Talán nem sértődik meg, ha leírom, hogy egy igen mozgékony, szellemileg friss, idősödő néni fogadott bennünket ízléses családi ház kristálytisztán tartott lakásában.

Beszélgetés során szóbakerült a történelem. Volt itt szó az Édesapjáról, az I. világháború derék katonájáról, a család Benesi kitelepítéséről, Édesapja II. világháborús emlékeiről és az azt követő 3 és fél éves hadifogságáról. Édesapja meghurcolásáról. A család dicsőséges és szomorú emlékeiről.

Az 1260-as évekig vezethető vissza a Kossuthi családfa. A család Túrócz megyéből származik..

Az 1700-as években a Kossuth testvérek egyike Zemplénben telepedett le. Ezen Zempléni ág szülötte volt, Kossuth Lajos. A másik testvér a Gömöri ág – elnevezésük szerint – leszármazottja Sarolta néni. Nagyapja Kossuth István, aki a Gömöri ágon Tarnaalja mellett Méhi nevezetű faluban földbirtokos és Járásbírósági tisztviselő volt. Édesapja vitéz Kossuth Sándor. Édesapja testvérbátyja vitéz Kossuth Ferenc, aki a Nemzeti Banknak volt ügyésze. Feri bácsi felesége báró vitéz Szurmai Edit. Szurmaiék Uzsoknál az I. világháborúban feltartóztatták oroszokat, azért kapta a Mária Terézia rendi kitüntetést és a bárói címet. Fiuk Kossuth Gábor jelenleg Amerikában él, akinél ma is ott van Kossuth Lajos pecsétgyűrűje.

A  másik Szurmai leány férje gróf Strom Marcell, aki a Nagyszombati hadtestnek volt a parancsnoka – meséli el nekem Sarolta néni.

Visszakérdezek az Édesapjára.

1891-ben született Tornaalján, Rimaszombaton tett érettségi vizsgát 1909-ben, majd beiratkozott a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultására. 1914. Július 29-én vonult be a 10. Tábori tűzérezredhez. Olasz front, Isonzó, Szerbia, zászlóssá előléptetik,  Kárpátok lövészárkai. 1915-16 folyamán Bronz, Nagyezüst és kétszer kisezüst Vitézi érmek. Hadnagyi előléptetés. 1918. Piave, 1919. június a Sajó völgyben harcol a betörő csehek ellen. Román fogság. 1926-ban Győrött kiváló eredménnyel főtiszti iskolát végez. 1936-37. törzstiszti tanfolyam. Az 1938. November 2.-i első bécsi döntés visszaadta Magyarságnak a Felvidék déli magyarlakta sávját. Mint őrnagy vonulhatott be szülőfalujába Tornaaljára, ahol hatalmas lelkesedéssel fogadták. Hegyidandár tüzérségének létrehozása, 1941. október 1-jével kinevezik az 1. Hegyi dandár tüzérparancsnokának

1944. március 23.-ától 1945. április végéig hadműveleti területen harcol. Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét kapja a hadiszalagon kardokkal. Németektől II. osztályú vaskereszt. Ezredessé léptetik elő. 1945. áprilisában orosz hadifogságba esett, ahonnan 1948. június 30.-án jött haza.

Meséli el Sarolta néni édesapja élettörténetét, szinte csak szavakban, röviden. Hozzáteszi, hogy míg az édesapja fogságban volt 1945. májusában a Benesi dekrétummal kiutasították Őket. Édesanyám a nővérem és én, meg a két pici baba 50 kg csomaggal el kellett hagyni Tornaalját. Minden vagyonukat otthagyni – beleértve a nagyapja által megszezett birtokot is -, akkor ráírták, hogy konfiskálva, jóvátételbe. Még a mai napig is kollektív bűnösök vagyunk.

Ez nekünk nagyon fájdalmas dolog. Nagyon jól esett volna, hogyha valaki csak annyit mond, hogy „Bocsánat”, de nem mondták a mai napig sem.

Édesapját 1923-ban avatták vitézzé, nagyon büszkén viselte a nagyjelvényt mindenkor. A Máramarosszigeti vitézi szervezetnek volt a vezetője. Évente tartottak vitézi bálokat Miskolcon az Avas Szálló Fehér termében. Budapesten a Vígadóban pedig Horthy rendezett bálokat. Az ország egyik legszebb rendezvénye volt ez, ahova minden vitéz rangi megkülönböztetés nélkül elmehetett, legyen közkatona vagy tábornok. A rendben nem volt köztük különbség.

Ötvöződik a sikeres katonai pálya a történelem sorsfordulóival, vitézség a hadifogsággal, micsoda végletek. És amikor testileg is legyengülve 51 kilósan hazajött vitéz Kossuth Sándor a hadifogságból nyugdíjazták, nyugdíját megvonták és mint szőlőmunkás meg útőrként folytatta az életét. De nem zúgolódott sohasem. Soha egy jajszavát sem hallottam szüleim szájából. Nagyon tudták tartani magukat az akkori idős emberek. Valahogy megedzette Őket az élet.

1962-ben hirtelen halt meg apu. A vitézi nagyjelvényt a temetése előtt a zsebébe dugtam. „had legyen valami vele, ami a katonaságra, a hősiességre emlékeztet”

Hogy ne úgy temessék el, mint volt útőr, szőlőmunkás , Ő eltett egy egyenruhát, de olyan váratlanul halt meg, hogy mi civilbe öltöztetve temettük el és utána találtuk meg az egyenruhát.

Verőcén temettük el, nagyon szép síremléket csináltattunk, de a vitézi előnév sajnos nincs ráírva, csak az, hogy Kossuth Sándor ezredes. Most utólag nővéremmel megfogjuk próbálni, hogy még  egy „kicsi betűkkel” odaírjuk, hogy vitéz. – meséli Sarolta néni.

Nem számítottam egy felhőtlen boldog beszélgetésre, de talán a vártnál is szomorúbbra sikerült. Mégis nagyon örülök, hogy beszélgethettem Kossuth Lajos rokonával, Sarolta nénivel.

A történelmi Vitézi Rend tagjaként bízom benne, hogy vitéz Kossuth Sándor ezredes várományosait, Sára nénit meg az Ő családját hamarosan rendtársaink között tudhatjuk. Vitézzé avathatják Őket azzal a karddal amivel annakidején Horthy Miklós sokezer vitézt avatott. Tagjai lehetnek a négy kontinensen működő Vitézi Rendnek, amely a lovagrendek nemzetközi bizottsága által elismert és bejegyzett rend.

Rendünk célja az elődeink emlékének felkutatása, ápolása a fiatalok hazaszeretetre nevelése. A magyar nemzeti értékek megőrzése és nemzeti morál helyreállítása.

Bármennyire is szomorú, de egy igaz magyar családi történetet hallottam, és az itt leírtak az elhangzottaknak csak töredéke.

Úgy gondolom, hogy nagyon sok hasonló család történetét lehetne még feldolgozni, amit nagyon szeretnék megtenni, hogy más családokból is, az arra jogosultak jelentkezhessenk Rendünkbe.

Most utólag is szeretném megköszönni Sarolta néninek, hogy lehetőséget adott a találkozásunkra, további nagyon jó egészséget kívánok Neki és családjának.

.

Debrecen, 2002. december 16.

.

vitéz Csizmadia József