Kedves Olvasó!

Az elmúlt hónapokban sikerült megszerveznem városunk több templomának meglátogatását, ahova eljöttek a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai. Jártunk a Csonkatemplomban, Verestemplomban, Szent Anna templomban, Görög-katolikus templomban, a Nagytemplomban és a napokban, a legutóbbi torony felújítása után, az Árpád téri templomban.

Mindegyik alkalommal igyekeztünk megnézni mindent. Meghallgattuk a lelkészek előadását templomukról, megcsodáltuk az érdekességeket, és egy kivételével minden templomnak a tornyába is felmentünk. Akadt ezek között kalandos séta is.

A Szent Anna templom tornyába nem sikerült felmennünk, viszont ott meg láthattuk az altemplomot, és a rengeteg értékeket bemutató egyháztörténeti kiállítást.

Ezúttal az Árpád téri református templom látogatását tette lehetővé számunkra Veres János nagytiszteletű úr, aki részletesen ismertette velünk a templom történetét, beszélt terveikről, gondjaikról, törekvéseikről, kalauzolt bennünket nemcsak a templom épületében, hanem a toronyban is. E csoporthoz csatlakoztak mások mellett családtagjaim is.

A következőkben bemutatom az ott készült felvételeimet:

A templomalapítók:

Sajnos a legutóbbi felújítás alkalmával csak a torony rendbehozatalára volt pénze az egyházközségnek. A templomhajón látszik az utóbbi évtizedek nyoma. Beázott, több helyen repedezett falak. Félek attól, hogy, ha rövid időn belül nem sikerül a belső felújítás is, akkor az idő elteltével teljesen tönkremennek a jelenleg még menthető értékek. Sokkal nagyobb befektetéssel lesznek helyrehozhatók a keletkezett hibák.

Tessék csak nézni a templomot belülről!

És nem elsősorban a leázott repedezett falakra hívom fel az érdeklődők figyelmét, mert vannak itt más értékek is!

Ez a régi, matuzsálemi korú villanymotor hajtja meg az orgonának levegőt szolgáltató ventilátort. Nagytiszteletű úr megjegyzi, hogy ez még csúszócsapágyas motor időnként meg kell olajozni csapágyait, de működik.

Talán nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, hogy nemigen kedvelem városunk épületeit, értékeit elcsúfító greffitiket. Itt a templom toronyban is láthatunk jónéhány “alkotást”. Nem festékszóróval, hanem ceruzával készültek, vagy bicskával vésték bele a vakolatba maradandó gondolataikat az itt járt “vándorok”.

Azért itt is tapasztaltam, mint előzően a többi templomban is, hogy még a levéltárosok is érdeklődéssel olvasták, mutatták egymásnak, nézték az esetenként közel százéves rajzokat, feliratokat.

Nem sikerült megtudni, hogy mit jelent az orgonaszekrény egyik ajtajának következő felirata:

Haladunk tovább a lépcsőkön felfelé.

Az óratoronyba érkeztünk.

Tisztelt Látogató!

Sokáig kezdődött honlapom e bejegyzése az alábbi szöveggel:

Az oldal szerkesztés alatt van

Azért volt ez sokáig olvasható, mert a fenti anyagom elkészítése után tönkrement a számítógépemhez kapcsolt külső tárolóm. Sajnos, mint írtam már honlapomon máshol, hogy körülbelül 1,5 TB-nyi adatom veszett el, beleértve igen sok olyat, melyeket a honlapomra szándékoztam feltenni. Ezért nem tudom befejezni ezt az oldalt sem.

Az így félbemaradt tudósításhoz azért még hozzátartozik, hogy azóta megújulhatott a torony után a templomhajó teljes külső része és a templom belseje is. Amiben bevezető gondolataim megfogalmazásakor még csak reménykedtem.

Végül fiam videófelvételét láthatjuk, amit a templom harangjáról készített ottjártunk alkalmával.

Amennyiben e csonka anyaggal tudtam némi újdonságot mutatni Önnek Kedves Olvasó, annak nagyon örülök.

Tisztelettel: vitéz Csizmadia József